A ”Vízgazdálkodással és éghajlatváltozással kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés” című, KEHOP-1.1.0 pályázati konstrukció nyújtott lehetőséget „A klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, ezek hatása az élővilágra” projekt megvalósítására. A pályázati kiírás céljaival összhangban a projekt keretében kidolgozott környezeti hatásvizsgálat, a monitoring eszközökkel gyűjtött adatok és a kiépített informatikai háttér hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a természeti erőforrások – elsősorban a vízkészletek – védelméhez szükséges közép- és hosszútávú fejlesztési szükségletek és a vízkárelhárítás érdekében szükséges intézkedések azonosításához, továbbá a megtett intézkedések hatásainak vizsgálatához.
A Balaton 1863-tól, a vízleeresztő zsilip megépítésétől szabályozott tónak számít. A szabályozás elvei és prioritásai napjainkig többször változtak, amelyet a vízleeresztő zsilip és a Sió-csatorna kapacitása, valamint a társadalmi elvárások határoznak meg.
A tó a vízfelületéhez viszonyítva kis vízgyűjtő területtel és kifejezetten kis átlag vízmélységgel rendelkezik, ezért az időjárás rövid és hosszútávú hatásaival szemben nagyfokú érzékenység jellemzi. Az éghajlatváltozást kutató szakemberek véleménye szerint bár sokéves viszonylatban nem változik a csapadék átlagos mennyisége, azonban az eloszlása szélsőségesebbé válik. A csapadékhiányos években, évcsoportokban történő előfordulása halmozódó vízhiányt, egyben a vízgyűjtőterület kiürülését eredményezik. Ez volt tapasztalható a 2000-es évek elején, amikor hosszantartó aszályos időszak következtében a tó vízszintje 23 cm-re, jelentősen a minimális vízszint alá süllyedt. Ekkor vetődött fel először a tó szabályozási szintjének növelése, mint a saját élő mederben való tározás lehetősége.
A projekt egyik fő eredménye a környezeti hatástanulmány, amelynek alapvető feladata a vízszintszabályozás és az éghajlatváltozás közötti összefüggések feltárása volt. 2018 őszén a környezeti hatástanulmány megállapításai alapján lehetővé vált a Balaton üzemrendjének módosítása, a nyári időszakban +120 cm maximális szabályozási szint előírásával és az alsó szabályozási szint eltörlésével. Az így megnövekedett mennyiségű víztömeg tartalékot képezhet a megnövekedett párolgású melegebb hónapokban, csökkentve az extrém alacsony vízállások előfordulásának valószínűségét.
A vízszint szabályozás változása indokolttá tette a partvonal-szabályozási tervek felülvizsgálatát is a 44 parti település vonatkozásában, amely szintén megtörtént a projekt keretében. A KEHOP céljaihoz kapcsolódó iszapvándorlási modell, valamint a mederkotrási tervek kidolgozásához elkészült a Balaton mederanyagának minőségi és mennyiségi felmérése. Elkészült a Balaton nádgazdálkodási terve is.
A klímaváltozás következtében zajló folyamatok megismeréséhez, valamint a hozzájuk való alkalmazkodás érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nélkülözhetetlen a folyamatos adatgyűjtés során szerzett információk integrálása. Az éghajlatváltozás folyamatainak megfigyeléséhez a közelmúltban lezárult projekt keretében a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi monitoring hálózata jelentős monitoring eszköz állománnyal bővült.
Az eszközbeszerzésnek köszönhetően megvalósult a balatonaligai felszíni állomás távjelzősítése. Az állomás a Balaton hosszirányú kilendülésének nyomon követését szolgálja, a vízszint esetleges változásait negyedóránként méri, és óránként továbbítja a Vízügy központi adatgyűjtő szerverére.
A projekt keretében a Balaton vízgyűjtőjén három új automata hidrometeorológiai állomás létesítése valósult meg. Az állomások csapadék, léghő és légnedvesség adatokat gyűjtenek ötperces bontásban, melyek első sorban a Balaton vízmérlegének pontosabb számításában nyújtanak segítséget.
A három új hidrometeorológiai állomás közül az egyik Pulán, az Eger-víz felső vízgyűjtőjén került kihelyezésre és telepítésre. Az Eger-víz a Balaton északi vízgyűjtőjének legjelentősebb vízfolyása, az itt gyűjtött adatok az északi vízgyűjtő csapadék-lefolyás viszonyairól segítenek pontosabb képet kialakítani.
A másik hidrometeorológiai állomás létesítése Ábrahámhegyen valósult meg. Az állomás közvetlenül a tó partjára került telepítésre, az itt gyűjtött adatok elősegítik a tóra közvetlenül hulló csapadék mennyiség minél pontosabb meghatározását.
A harmadik hidrometeorológiai állomást Siójuton telepítették, ahol az állomásban kihelyezett eszközök a tóra hulló csapadék számítása mellett, a Sió-csatorna felső vízgyűjtőjének csapadék viszonyainak detektálására alkalmasak. A siójuti állomás segítségével gyűjtött adatok különösen a vízeresztések minél hatékonyabb lebonyolításához nyújtanak hasznos információkat.
A projekt keretében megvalósulhatott a Balatonakaliban található szélsebesség és széliránymérő modernizálása is. A Balaton medencéjének szélviszonyainak alaposabb ismeretéhez és a tó vízmérlegének számításához nyújt segítséget az állomás.
A monitoring eszközök által nyert adatok kezelésének hatékonyabb elősegítéséhez, a mért információk feldolgozásához korszerű informatikai eszközök beszerzésére is sor került a projektben.
A Balaton klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának elősegítése érdekében a monitoring eszközök által megvalósuló folyamatos megfigyelésen túl a projekt keretében létrejövő tervek, tanulmányok további fejlesztések kidolgozásához, megvalósításához nyújthatnak alapot. A projekt során megvalósuló egyes fejlesztések amellett, hogy hozzájárulnak a Balaton klímaváltozással szembeni érzékenységének csökkentéséhez, előkészítik a Balaton vonatkozásában megfogalmazott stratégiai fejlesztési irányok keretében tervezett további projektek egyes elemeit.
A Balaton új üzemrendjének kidolgozásával és életbelépésével létrejövő víztömeg többlet tározása hatásmérséklő intézkedések kidolgozását tette indokolttá az elsősorban a mélyfekvésű déli parton elhelyezkedő területek vonatkozásában, valamint a vízminőségi javulást is elősegítő mederkotrási munkálatok tervezése kapcsán. A hatásmérséklő intézkedésekre irányuló, hazai forrásból megvalósuló projekt jelenleg előkészítő fázisban van, melynek céljai két irányvonal mentén kerültek meghatározásra.
A tervezett projekt egyik része a partvédőművek átalakításával, a partmenti kapcsolódó háttérterületek feltöltésével a parti létesítmények biztonságosabb, fenntartható működtetésére irányul.
A Balaton kiépített partvédőművei többségében az 1950-es évek végétől, de mindenképpen az 1990-es évek előtt épültek, így azok magassága sok helyen nem felel meg a hatályos előírásoknak, számos esetben pedig műszaki állapotuk sem megfelelő. A Balaton szabályozási szint értékének emelése a partfalak és partvédőművek átépítésének szükségességét vonta maga után. A fejlesztések ezen részének célja a vízszintemeléshez történő alkalmazkodás mellett az elavult és felújításra szoruló partvédőművek rekonstrukciója.
2019. augusztus végén, szeptember elején a Balaton nyugati medencéjében és a középső medence nyugati felében 25 éve nem tapasztalt mértékű eutrofizáció következett be, két őshonos (cianobaktérium, fecskemoszat) algafaj hirtelen, nagymértékű elszaporodásával, mely több más tényező mellett rámutatott az előkészítés alatt álló projekt másik részében tervezett fejlesztések szükségességére.
Az eutrofizáció ellen a foszfor vízbejutásának megakadályozásával illetve a már bejutott mennyiség eltávolításával lehet legeredményesebben védekezni a Balatonon. Utóbbira jelent hatékony megoldást az iszap felső rétegének eltávolítása és a tómedren kívüli elhelyezése, mely a tervezett kotrási munkálatok mentén realizálódik a vízminőség nagymértékű javulását eredményezve. A kotrási munkálatok keretében a korábban kialakított, az iszap csapdázására alkalmas területek ürítése valósul meg mélykotrással, valamint a tápanyagdús felhalmozódási helyek lepelkotrása történik majd.
„A klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, ezek hatása az élővilágra” projekt keretében kidolgozott fejlesztések hozzájárultak a "Balaton levezető rendszerének korszerűsítése" tárgyú KEHOP-1.3.0-15-2015-00007 azonosítószámú projekt előkészítéséhez, amely a nagyműtárgyak rekonstrukciója révén elősegíti a megváltozott üzemeltetési körülményekhez jobban alkalmazkodó, rugalmas vízszintszabályozást, azaz lehetővé teszi a szélsőséges időjárási körülmények hatására egyre gyakrabban előforduló, rövid idő alatt jelentkező, nagy mennyiségű csapadékterhelés megfelelő biztonsággal történő levezetését.
A Balaton esetlegesen előforduló, szélsőséges vízminőségi eltérések feltérképezésének, az ideális állapot megőrzésének, javításának az elősegítését támogatják további két projektben megvalósuló fejlesztések.
A Balaton vízminőségi javítása a célja a „Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére” (KEHOP 1.3.0-15-2017-00018) projektnek, melyben elsősorban a Balaton északi partján betorkolló kisvízfolyásokon érkező hordalék, uszadék és szerves tápanyagok (nitrogén és foszfor formák) visszatartásának elősegítése, a torkolati szűrőmezők reaktiválása valósul meg.
Az „Átfogó környezeti tájékoztató és megfigyelő rendszer a Balatonon” című KEHOP-1.1.0-15-2017-00012 azonosítószámú projektnek pedig egy korszerű, átfogó megfigyelő rendszer kiépítése a célja, melynek keretében egy széleskörű döntéstámogató monitoring rendszer kialakítása valósulhat meg. A tó négy elkülöníthető medencéjében létesülő, korszerű monitoring eszközökkel felszerelt mérőplatformok építése által gyűjtött komplex információk segítségével a szakemberek megalapozottabb terveket tudnak készíteni, döntéseket tudnak hozni a klímaváltozás hatásainak mérséklésére a tó megfelelő vízminőségének megőrzése érdekében.
Megítélt támogatás összege: 320 691 510 Ft
Támogatási szerződés hatályba lépése: 2017. június 23.
Projekt fizikai befejezése: 2021. április 15.
